Sziasztok! Ebben a bejegyzésben az elsivatagosodásról lesz szó. Ez egy óriási téma, tényleg szinte minden környezeti problémához köze van, mint például a vízfogyasztás, a túltenyésztés vagy a globális felmelegedés. Illetve nem az a megfelelő kifejezés, hogy köze van ezekhez, hanem az, hogy ezek a dolgok mind összefüggnek, az egyik következtében történik a másik, és a másik összefügg a harmadikkal, és így tovább. Egyszóval annyi problémát kell megoldanunk, hogy azt sem tudjuk mit tegyünk először. Igaz, az én bejegyzéseimben egy gimnazista ír, többek között gimnazistáknak és átlagembereknek, azért ne higgyétek, hogy nem rágtam át magam pár tudományos cikken és szemlén. Igyekeztem felkészülni, hogy igaz nem nyers, tudományos nyelven, de a valóságot jól érthetően és érdekesen össze tudjam foglalni egy cikkembe. Tehát. Az előző cikkemben bemutattam A Kalahári sivatag élővilágát és általános jellemzőit, most pedig arról lesz szó, milyen veszélyek fenyegetik ezt a sivatagot. Mint már az elősző bejegyzésben említettem ez a sivatag tulajdonképpen egy félsivatag, ami azt jelenti, hogy homokdűnék és szavanna szerű füves területek váltakoznak. Ez nyilvánvalóan egy fontos dolog, hisz pont ettől különleges a Kalahári élővilága. Viszont, jelenlegi állás szerint a sivatag átlaghőmérséklete egy évtizeden belül olyan magas lesz, ami az ökoszisztémája összeomlásával járna. Tehát, a sivatag kiszáradna és az ott élő állatok és növények szinte teljesen elpusztulnának. A Kalahári füves területei az esős évszaktól függenek, és nyilván ezeken a területeken él a sivatag állatainak túlnyomó többsége. Az esős évszak csapadékmennyisége azonban egyre kevesebb és kevesebb, nemsoká pedig annyira kevés lesz, hogy a félsivatagból sivatag, a sivatagból (ami még mindig egy ökoszisztéma) pedig csak élettelen kopár homokdombok lesznek. De nem ez az egyetlen probléma, igaz, ez okozza a legnagyobb mértékben az elsivatagosodást. Egy másik probléma például a túllegeltetés. Ez azért probléma, mert ha az állatok mindig lelegelik a füvet, akkor a talaj nem lesz olyan kötött, ez vezet a futóhomok kialakulásához. 

Az első és a második problémára is vannak megoldások, igaz a folyamatokat csak lassítani tudjuk, megállítani nem. Ez azért van, mert a túllegeltetés eleve csak gyorsítja a folyamatot, ami mindenképp be fog következni. Viszont kötelességünk (és érdekünk) megpróbálni olyan mértékben lelassítani, mint ahogyan felgyorsítottuk az elsivatagosodás folyamatát. A legfontosabb, hogy a társadalom tisztában legyen a problémákkal, és egyértelműen, egységesen, letisztultan, valóságosan, nem túlozva jusson el hozzájuk az információ és lokális tennivaló. Ezután következne az, hogy mindenki elkezdjen cselekedni. Ez azt jelentené, hogy míg az átlagemberek esővízzel locsolnak és húzzák le a vécét, addig az országok vezetői együttműködve, a közös célt és nem a saját érdekeket szem előtt tartva dolgozzanak és támogassák a környezetvédelmet.

Egy kicsit eltértem a témától, mint mindig, de remélem azért így is érdekes volt ez a cikkem és összességében tényleg ennyit tudok "tanácsolni": Tegyük meg azt, amit meg tudunk tenni (esővíz hasznosítása, víztakarékosság, stb.), tájékozodjunk és minden esetben amikor lehetőségünk nyílik rá mutassuk meg, hogy igenis szeretnénk változtatni!

A többi forrás is lent lesz a bejegyzés legalján, de ezt a tanulmányt nagyon érdekesnek tartottam, szerintem érdemes elolvasni, mert nagyon részletesen és érthetően ír. Vicces, hogy amikor elolvastam, akkor vettem észre a lap alján, hogy a gödöllői egyetem is részt vett a készítésében (én egyébként gödöllői vagyok) Mellesleg azért is érdekes még ez a dokumentum, mert 2006-ban készült. Nyilván azóta voltak kisebb nagyobb változások, de nem hiszem, hogy elavult lenne és durva, hogy már akkor mennyire tisztában voltunk a problémával. De akkor miért nem tettünk eleget ellene?

Néhány korábbi bejegyzésem

Források:

Háttér 

forrása:https://pixabay.com/hu/photos/szahara-%c3%a9jszakai-%c3%a9gbolt-csillagok-336490/

https://pixabay.com/hu/photos/%c3%bat-t%c3%a1jk%c3%a9p-term%c3%a9szet-felh%c5%91k-3604824/

Források a szöveghez

https://real.mtak.hu/98227/1/at_2006_55_2_487-498.pdf

https://24.hu/elet-stilus/2005/07/06/jra_megindulnak_kalahari

https://kollektivmagazin.hu/2021/08/03/a-kalahari-sivatag-a-kihalas-szelere-kerulhet/

https://prezi.com/drrfgb-bef_g/az-elsivatagosodas/