Az Ausztrál Nagy-korallzátony veszélyhelyzete
Sziasztok! Két héttel ezelőtt írtam az Ausztrál Nagy-korallzátony élővilágáról. Ez a bejegyzés most kevésbé lesz színes és vidám, de erről is muszáj beszélni (főleg egy környezetvédő blogon, nem?) Tehát kezdjük!
Mi is fenyegeti a korallzátonyt?
Legfőképpen két dolog: A töviskoronás tengeri csillagok elterjedése és a koralfehéredés. Sajnos mind a két dolog rohamosan pusztítja a korallokat. A töviskoronás tengericsillagok, ahogy a nevük is mondja, tengericsillagok. Ezek a majdnem 1 méteres óriás csillagok járványszerűen szaporodnak el a korallzátonyokon, és esnek neki szegény koralloknak. Hogy mi közünk ehhez? A tengericsillaglárvák előszeretettel eszegetik a folyókból a tengerbe került hulladékot/tápanyagot, amitől aztán szép nagyra nőnek, és már készek is a korallpusztításra. Látjátok? Minden mindenre kihatással van!
Mi az a korallfehéredés?
Ahhoz, hogy megtudjuk, mi az a korallfehéredés, kicsit bővebben meg kell ismernünk a korallok működését. Mint azt már a korábbi bejegyzésben is leírtam, a korallok létezése egy nagyon érzékeny szimbiózison múlik. Ez pedig a korallok és az úgynevezett zooxtanellák (algák) között áll fenn. Nos, ha ez az együttműködés felbomlik, akkor az algák elhagyják a gazdaszervezetet, és emiatt a korall elpusztul, elfehéredik. De a legújabb kutatások, amit egyébként David Baker biológus és csapata végzett, kísérletileg is bebizonyítják, hogy az algák nem csak elhagyják a korallpolipokat, hanem egyenesen ellenük támadnak! Persze erről az érdekes kapcsolatról még nem tudnak mindent a tudósok, de mégis, jelenleg úgy gondolják, a korallok, akik a nitrogént adják az algáknak, nem adják az összes nitrogént oda, inkább felhalmozzák, és csak kis adagokban adnak az algáknak. Az algák pedig ezért cserébe cukrot juttatnak a korallnak. Ám ha a tenger melegszik (mert ez a probléma), akkor az algák már maguk is el tudják venni a nitrogént, és nincs szükségük a korallokra.
A korallok problémája tökéletesen bemutatja, mit teszünk tönkre azzal, ha nem vigyázunk a földre. Ez a 8000 éve boldog korallzátony most miattunk megy tönkre! Ezzel pedig igenis foglalkozni kell! Emellett nem lehet elmenni! Én hiszek abban, hogy tudunk javítani. Hisz miért ne tudnánk? Emberek vagyunk, mi döntjük el, mit kezdünk az életünkkel. Nem azt mondom, hogy ennek kell áldozni az egész életünket, csupán kis lépésekkel változtatni. Ez a cél. Ne már, hogy olyan nehéz nem eldobni a szemetet, hogy nehezedre esik vászonzacskóba pakolni. Gondolj arra, milyen nehezére esik egy korallnak, amikor fel akarja falni egy tengericsillag. Talán távolinak tűnhet ez a probléma, de nem az! Minden egy nagy körforgás. Már a környezetvédelemre értve, nem tudjuk megúszni a problémákat! Egyszerűen nem lehet!
Ezen szerintem érdemes lenne legalább elgondolkodni!
Források, érdekességek:
A háttér forrása: