Az Ausztrál Nagy-korallzátony

2021.03.14

Sziasztok! Ez a bejegyzés gyönyörű és fenséges Nagy-korallzátonyról fog szólni, és két hét múlva olvashatjátok majd a második részét, ami pedig arról a veszélyről fog szólni, ami fenyegeti. Földrajz órán nemrég vettük Ausztrália földrajzát, és ebbe persze az ott található Nagy-korallzátony is beletartozik. Nagyon szeretem a földrajz órákat, mert nem csak az unalmas adatokról és a nyers tanagyagról tanulunk, hanem a tanárunk mindig hozzáfűz érdekességeket, és nem ritkán téma a környezetvédelem is. Hogy ez miért hasznos? Szerintem azért, mert föcin a hegységek, folyók kialakulásáról beszélünk, és mindenképpen meg kell értenünk, hogy milyen szerencsések vagyunk a földdel. Ha vigyázunk rá, akkor pedig még sokáig élvezhetjük. Tehát felelősséggel kell lennünk. Nem akarom még hatféle módon elismételni a szokásos környezetvédő szöveget, biztosan mindenki unja már, de meg kell értenünk, hogy a Föld több milliárd éves munkálkodását nem tehetjük tönkre csupán 1-2 ezer év alatt. Most pedig kezdődjön a cikk, mert az lenne a lényeg :)

Ausztrália északkeleti partjain terül el a 2000 km hosszú Nagy-korallzátony. Állat és növényvilága egyedi, a földön máshol nem megtalálható állománya a szivárvány minden színében pompázik.

agykorall

kőkorall

Természetesen a korallokról lesz szó először. Ezek az állatok a csalánozók törzsébe tartoznak, testfelépítésük rendkívül egyszerű. Viszont ahhoz, hogy korallszigetek jöjjenek létre, szükségünk van még egy nagyon fontos szimbiózisra is. Ez pedig a korallok és zöldmoszatok együttélése. A zöldmoszatok, vagy más néven zooxantellák, a korallok sejtfalában fotoszintetizálnak, majd szénhidrátot juttatnak a korallnak, ami így fel tudja építeni külső meszes vázát. Ez mind szép és jó lenne, ha ezek a különleges állatok jól viselnék a változást, ám sajnos nagyon érzékenyek rá. Könnyen előfordulhat, hogy akár csak egy fél fokkal melegebb lesz a víz, a zöldmoszatok rögtön elhagyják otthonukat, ekkor pedig a korallok elpusztulnak. A Nagy-korallzátony, (ami egyébként kb.8000 éves) több mint 400 korallfajtának ad életet, de ezek közül csupán a szirtépítő korallok tudnak zátonyt építeni. A sok korallfajtából a leggyakoribbak a szarukorallok és a kőkorallok, de található itt gombakorall és agykorall is. Az emberi beavatkozásoknál egyébként természetesebb ellenségük is van a koralloknak, ilyen például a töviskoronás tengeri csillag, ami, köszönhetően gyors és nagy számban történő szaporodásának, óriási pusztításokat tud végezni a korallzátonyokon.

szarukorall

gombakorall

közönséges cserepesteknős

kőhal

muréna

fehér szirtcápa

A Nagy-korallzátonyban nem kevés hal lakik, köztük vicces papagájhalak és veszélyes murénák, bonitók, kőhalak és vörös sügérek is. Itt játszódik a Nemo nyomában című rajzfilm is, az aranyos bohóchalak játékosan bújócskáznak a korallok között. Valamint a korallok megőrzése mellett van rá még egy okom, miért ne háborgassuk a zátony nyugalmát: sok-sok cápafaj él itt, és elhihetitek, mindig éhesek. A korallok védelmében azonban kisebb teremtmények is eléldegélnek, mint például a languszta, a kauricsiga, a medverák és a kúpcsiga. De ne feledkezzünk meg a gyönyörű teknősökről sem.