A szerelem teljes és fájdalmasan nyomorúságos, ámde tűrhető hiányáról

Van nekem egy nagy álmom:

Lehetek e egyszer

Szerelmes és szeretve

Azzal az emberrel.

Azzal az emberrel,

Akit nekem szántak,

Égiek és földiek,

Elámulnának

Elámulnak majd azon,

Hogy jé, ennek is van párja

Szépek együtt, nem igaz?

Tinédzserek bája.

Nem mintha most ne lenne épp,

Egy bizonyos ember.

Bizonyos, hogy nem bizonyos,

Vajon ő is kedvel?

Van egy álmom, bent cipelem,

Elrejtve minden fénytől.

Én és Bárki egyszer leszünk,

Egyek a kettőből.